SZC logo

Kecskeméti SZC Széchenyi István Technikum

OM kód: 203041/006 | 6000 Kecskemét Nyíri út 32

Intézmény logo

Kecskeméti SZC Széchenyi István Technikum

  • Hírek
  • Közérdekű adatok
  • CLASSROOM
  • KRÉTA

Házirend

A házirendről

Általános rendelkezések

A Kecskeméti SzC Széchenyi István Technikum oktatói testülete, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Szkt.) 32.  § (2) bekezdése, és a szakképzési törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet (továbbiakban Szkr.) 96. § alapján az alábbi házirendet alkotja.

A házirend hatálya

A házirend hatálya kiterjed az intézmény alkalmazottjaira, a foglalkoztatás alapjául szolgáló jogviszony típusától függetlenül, valamint tanulóira és a képzésében résztvevő, de tanulói jogviszonnyal nem rendelkező személyekre.

A házirend célja, feladata

A szakképző intézmény házirendje állapítja meg a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének módját, továbbá a szakképző intézmény által elvárt viselkedés szabályait. (Szkt. 32.§ (2))

A házirend nyilvánossága

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek meg kell ismernie.

A házirend megtekinthető:

  • az intézmény irattárában,
  • az intézmény honlapján.

A házirendről, illetve annak újonnan elfogadott vagy módosított előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:

  • a tanulókat osztályfőnöki órán
  • a szülőket szülői értekezleten.

 

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

 

A tanuló távolmaradása

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy csak engedéllyel maradhat távol a kötelező intézményi foglalkozásokról.

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy távolmaradásának engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha a tanuló vagy a szülő, illetve a képzésben részt vevő személy előre bejelenti, hogy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy egy későbbi időpontban nem lesz jelen a foglalkozásokon.

A távolmaradás engedélyezése iránti kérelmet, annak oka, időpontja és várható időtartama megjelölésével írásban kell kérni.  A kérelmet az osztályfőnöknél kell benyújtani, aki dönt a kérelemről, vagy azt a döntésre jogosulthoz továbbítja.

A távolmaradás külön írásbeli kérelem hiányában azonnal is engedélyezhető, ha ezt váratlan, előre nem látható rendkívüli körülmény indokolja. Az engedélyt az osztályfőnök, távollétében, vagy akadályoztatása esetén az intézmény igazgatója, illetve helyettesei adják meg. (kilépési engedély)

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy az írásos kérelmére rávezetett vagy külön okiraton (pl. kilépési engedélyen) megszövegezett engedély alapján maradhat távol az intézménytől. 

Ha a tanulónak illetve a képzésben részt vevő személynek felmentése van valamely foglalkozás látogatása alól, testnevelés esetén a tornateremben/sportcsarnokban, egyéb foglalkozások esetén a kijelölt helyen köteles tartózkodni.


Mulasztás igazolása

Ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a kötelező intézményi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.  A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a távolmaradásra

 

  • a tanuló - kiskorú tanuló esetén a törvényes képviselőjének írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott,
  • a tanuló beteg volt, és azt orvosi igazolással igazolja,
  • a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,
  • a tanuló vendégtanulói jogviszonyának tett eleget és azt a fogadó intézmény által kiállított igazolással igazolja,
  • a tanuló a technikum utolsó két évfolyamán - tanítási évenként legfeljebb két alkalommal - továbbtanulási célú rendezvényen vesz részt, feltéve, ha a részvételt a szervező által kiállított igazolással igazolja.

 

A szülői igazolások összesített időtartama tanévenként nem haladhatja meg a három tanítási napot.

A tanuló, a szülő, illetve a képzésben részt vevő személy előre nem látható hiányzás esetén a lehető legrövidebb időn belül köteles jelenteni az intézménynek a távolmaradás okát és várható időtartamát. A tanuló, a szülő, illetve a képzésben részt vevő személy a távolmaradás időtartama alatt is köteles együttműködni az intézménnyel. Az osztályfőnök  szükség esetén telefonon is tájékozódhat a távollét okáról.

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy lehetőleg a távolmaradását követő első tanítási napon, de legkésőbb 10 tanítási napon belül köteles igazolni a mulasztását. Ennek elmaradása esetén a mulasztás igazolatlannak minősül. Az igazolást az osztályfőnöknek kell átadni.

Járványügyi és egyéb vészhelyzeti rendelkezések idején mindig az aktuális jogszabályok, kormányrendeletek szerint kell eljárni a hiányzások igazolásakor.

 

Értesítés igazolatlan hiányzásokról (Szkr. 163. § alapján)

Amennyiben a tanuló igazolatlanul marad távol az intézménytől, az osztályfőnök köteles értesíteni a következő személyeket, illetve hatóságokat.

Tanköteles tanuló esetén 

  • 1 foglalkozás után a szülő, kollégiumi nevelő írásbeli tájékoztatása,
  • 5 foglalkozás után (egy tanítási félévben) a gyámhatóság és a család- és gyermekjóléti szolgálat értesítése / gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése,
  • 15 foglalkozás után (egy tanítási félévben) az általános szabálysértési hatóság és a család- és gyermekjóléti szolgálat értesítése / gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése,
  • 25 foglalkozás után (egy tanítási félévben) a tartózkodási hely szerinti illetékes gyámhatóság értesítése. 

 

Nem tanköteles tanuló esetén

  • 5 foglalkozás után (egy tanítási félévben) a tanuló tényleges tartózkodási helye szerinti gyámhatóság, gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése,
  • 10 foglalkozás után a szülő (nagykorú tanuló estén a tanuló) értesítése,
  • 20 foglalkozás után a szülő (nagykorú tanuló estén a tanuló) ismételt értesítése.

A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc foglalkozásnál többet mulaszt, feltéve, hogy a szakképző intézmény a tanulót, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire (Szkr. 155. §)

 

Késés

Késésnek minősül, ha a tanuló illetve a képzésben részt vevő személy a kötelező foglalkozás kezdetére nem érkezik meg. A késést, a mulasztás igazolására vonatkozó szabályok szerint kell igazolni. A késések idejét össze kell adni. Ha ez az idő eléri a 45 percet, egy igazolt, vagy igazolatlan foglalkozásnak minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a foglalkozásról. (Szkr. 162.  §)

 

A térítési díj és a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, továbbá a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

Az intézményben zajló képzés a tanulók és a képzésben részt vevők számára kettő szakma, illetve az első szakképesítés megszerzéséig ingyenes. (Szkt. 3.§)

 

A térítési díj és a tandíj befizetése, visszafizetése

A szakképző intézmény nem szed térítési díjat és tandíjat a Szkr. 2. és 3.§-ban felsorolt képzésekért, tevékenységekért.

(2) A szakképző intézmény térítési díj ellenében biztosítja

- a 2. és 3. §-ban meg nem határozott egyéb foglalkozásokat,

- a felnőttképzési jogviszonyban a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam megismétlését és

- a rendes érettségi után, illetve a tanulói jogviszony vagy a felnőttképzési jogviszony megszűnése után a (további) érettségi vizsga(tárgyak) letételét,

- továbbá a sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáját.

(3) A szakképző intézmény tandíj ellenében biztosítja

- a szakképző intézményben a szakmai oktatáshoz nem kapcsolódó képzést, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatást,

- a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlését.

A tanulót terhelő térítési díjat, illetve tandíjat a fenntartó által meghatározott összegben és fizetési határidőben kell az e célra kiadott készpénz-átutalási megbízással megfizetni.

Az iskolai étkezés igénybevételének feltételeiről és díjáról az osztályfőnök a tanév kezdetén tájékoztatja a tanulókat.

 

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogait – az irodalmi és a képzőművészeti alkotások kivételével – az intézmény szerzi meg, ha az elkészítéséhez, létrehozásához szükséges anyagi és egyéb feltételeket az intézmény biztosította.  A vagyoni jogok díjazásának szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

Az irodalmi és képzőművészeti alkotások vagyoni jogai a tanulókat illetve a képzésben részt vevő személyeket illetik meg. E vagyoni jogokat, a felek szabad akaratából kötött felhasználási szerződés alapján, az abban meghatározott díjért szerezheti meg az intézmény.

 

A szociális ösztöndíj, szociális támogatás megállapításának és feloszlatásának elve, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje

 

A szociális ösztöndíj, szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

A tanuló a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon részesülhet ösztöndíjban, egyszeri pályakezdési juttatásban, szociális támogatásban. (Szkt. 59. §, Szkr. 170-173.§))

Pályázati és alapítványi forrásokból biztosított juttatások felosztása (amennyiben azt az intézmény végzi) az alábbi elvek szerint, illetve a következő sorrendben történik.

Előnyt élvez:

  • aki halmozottan hátrányos helyzetű, illetve hátrányos helyzetű,
  • aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül,
  • akiknek mindkettő vagy egyik szülője / gondviselője munkanélküli,
  • akit egy szülő / gondviselő nevel,
  • aki állami gondoskodásban él,
  • akinek egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 50 százalékát.

 

Az ingyenes tankönyvellátás intézményen belüli szabályai

Az intézmény könyvtári kölcsönzés formájában minden tanuló számára biztosítja az alanyi jogon járó ingyenes tankönyvellátást.

A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és azt rendeltetésszerűen használni. A könyvekbe beleírni nem szabad. A tankönyveket - a munkafüzetek kivételével - az adott tanév utolsó tanítási hetén le kell adni a könyvtárban.

A tanulók az érettségi vagy szakmai vizsgára való felkészüléshez nem használt tankönyveket legkésőbb az utolsó tanítási napon kötelesek leadni a könyvtárban, míg a vizsgához szükséges könyveket a vizsga napjáig tarthatják maguknál.

Meg kell téríteni a tankönyv árát hanyag kezelés, elvesztés vagy szándékos rongálás esetén. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

Amennyiben a tanuló intézményt vált, a könyvtárból kölcsönzött tankönyveket köteles visszaadni.

A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve és az elosztás rendje

Az intézmény, a nem alanyi jogon járó tankönyv-támogatást, a fennmaradó pénzügyi keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével – az alábbi módon bírálja el:

  • a kérelmet az erre rendszeresített igénylőlapon kell benyújtani az intézmény igazgatójához
  • a kérelem elbírálásánál előnyben részesülnek a fenti szociális elvek szerint előnyt élvező tanulók.

Az intézmény igazgatója, a kérelem benyújtását követő 15 napon belül határozatban dönt a támogatási kérelemről.

A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek vélemény-nyilvánításának formái

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy a véleménynyilvánítási jogát egyénileg, illetve együttesen a diákközösségeken, diákönkormányzaton keresztül, illetve a diákközgyűlésen is gyakorolhatja. A véleménynyilvánítás formája lehet írásbeli, vagy szóbeli.

Amennyiben a véleménynyilvánítás jogszabályon, vagy intézményi szabályzat rendelkezésén alapul, úgy azt írásban, vagy annak jegyzőkönyvbe vétele mellett szóban lehet megtenni.

A véleménynyilvánítás – függetlenül annak helyétől és idejétől – nem sértheti az érintett személy emberi méltóságát, illetve az intézmény jó hírnevét.

A tanulók illetve a képzésben részt vevő személyek rendszeres közösségi tájékoztatásának formái

A tanulók illetve a képzésben részt vevő személyek rendszeres közösségi tájékoztatásának a következő formái működnek intézményünkben:

  • az intézmény szintjén az intézmény igazgatója és az intézmény diákönkormányzata közötti megbeszélés, valamint a diákközgyűlés,
  • osztályok, illetve egyéni szinten az osztályfőnök vagy az oktatók által adott szóbeli vagy írásos tájékoztatás,
  • az elektronikus naplón keresztül küldött üzenet,
  • az intézmény és a tantermek hivatalos hirdetőtáblájára kifüggesztett közlemény,
  • rendkívüli, vagy sürgős esetben az iskolarádión keresztül bemondott üzenet,
  • az intézmény honlapján megjelentetett közlemény
  • a „Teams” vagy „Classroom” csoportos online felületen adott tájékoztatás.

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személyek tájékozódási joga

A tanulót illetve a képzésben részt vevő személyt megilleti a tájékozódás joga a személyét és a tanulmányait érintő kérdésekről.  A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy ezeket a jogait egyénileg, a hivatalos ügyintézési, ügyeleti időben, helyen és módon, vagy tanítási napokon az érintett alkalmazottal való közvetlen megbeszélés útján, valamint az e-naplón keresztül is gyakorolhatja.

A hivatalos ügyintézési időt, illetve a tanítási szünetekben érvényesülő ügyeleti rendet az intézményben oly módon kell kifüggeszteni, hogy azt a tanuló illetve a képzésben részt vevő személy akadálytalanul megtekinthesse.

Adminisztratív ügyekben a hivatalos ügyintézési idő, illetve a tanítási szünetekben érvényesülő ügyeleti rend szerint intézheti ügyeit:

Tanítási napokon az iskolatitkárságon, illetve a tanügyi nyilvántartónál: 7.30-16 óra között

Tanítási szünet ügyeleti napjain az iskolatitkárságon: 9-12 óra között.

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy az oktatók szobájába csak kifejezett hívásra léphet be, egyébként az érintett személyt az oktatói szoba előtt megvárja, vagy egy beérkező másik oktatóval kihívatja.

 

A tanulók illetve a képzésben részt vevő személyek jutalmazásának elvei és formái

 

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy kiemelkedő teljesítmény elérése esetén (pl. kiemelkedő tanulmányi eredmény, példamutató szorgalom, hiányzásmentes tanév, versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel, az iskola érdekében végzett tevékenység, kiemelkedő sporttevékenység) jutalomban részesíthető. A jutalmazás egyént, vagy közösséget egyaránt illethet.

 

A jutalmazások jellemző formái, kiérdemlésének jellemző indokai, a jutalomadás jellemző időpontjai:

  • osztályfőnöki dicséret: az osztályban végzett közösségi tevékenységért, alkalomszerűen adva,
  • oktatói dicséret: adott tantárgyban elért kiemelkedő teljesítményért, alkalomszerűen, vagy a tanév végén adva,
  • igazgatói dicséret: az intézményben végzett közösségi tevékenységért, az iskola hírnevének öregbítéséért, alkalomszerűen, vagy a tanév végén adva,
  • oktatói testületi dicséret: az oktatói testület tagjainak szavazata alapján, a tanév végén adva.

 

A jutalom jellemzői formái intézményünkben:

  • szóbeli dicséret az intézményi közösség előtt,
  • írásbeli dicséret a bizonyítványba írva,
  • könyvjutalom,
  • oklevél,

az intézmény hagyományai szerint alapított Széchenyi díj odaítélése.

 

A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

Ha a tanuló, ill. a képzésben résztvevő a szakképzési jogviszonyából származó kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás lefolytatásának módját és a kiszabható fegyelmi büntetések fajtáját a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény és a szakképzésről szóló 12/2020. Korm. rendelet tartalmazza.

Amennyiben a tanuló, ill. a képzésben részt vevő cselekménye nem éri el a fegyelmi eljárás megindításához szükséges szintet, úgy annak következménye fegyelmező intézkedés alkalmazása lehet.

A fegyelmező intézkedés nevelési eszköz, használatakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. Megválasztásakor a fokozatosság elve érvényesül, ugyanakkor figyelembe kell venni a kötelességszegés módját és gyakoriságát.

A fegyelmező intézkedések formái azok fokozata szerint, az alkalmazásra jogosult személy megnevezésével:

  • oktatói figyelmeztetés (maximum 3 alkalommal)
  • osztályfőnöki intés (1 alkalommal)
  • igazgatói figyelmeztetés (1 alkalommal)
  • igazgatói intés (1 alkalommal)

Elektronikus napló használata esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője hozzáférésének módja

A szülők a tanuló beiratkozását, illetve átvételét követően a közismereti igazgató-helyettestől kapott felhasználónév és jelszó használatával férhetnek hozzá az elektronikus naplóhoz. Betekintési joguk a gyermekük tanulmányi előrehaladását mutató adatokra és az iskola oktatóitól érkező üzenetekre van. Az elektronikus napló használatával kapcsolatban a közismereti igazgató-helyetteshez fordulva kapnak segítséget.

A szülő jogosult az elektronikus napló levelező rendszerét is használni, a gyermekével kapcsolatos hivatalos információk megszerzésére és közlésére. A szülő az első szülői értekezleten írásban nyilatkozik arról, hogy az elektronikus naplóhoz az intézménytől hozzáférést kapott, melynek használatát megismerte és megértette. A szülő ekként tett nyilatkozata írásbeli nyilatkozatnak minősül.

A foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésekre biztosított hosszabb szünet időtartama, a csengetési rend

A foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésekre biztosított hosszabb szünet időtartama

A foglalkozások közötti szünet a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek pihenését, felfrissülését szolgálja. A tanulók illetve a képzésben részt vevő személyek a szünet teljes időtartamára jogosultak.

A tanulóknak illetve a képzésben részt vevő személyeknek a foglalkozások közötti szünetekben, az iskolában erre kijelölt helyen (tanteremben, folyosón, udvaron) kell vagy  lehet tartózkodniuk. Az intézmény területe (épület fallal, vagy kerítéssel övezett része) a szünetekben sem hagyható el.

A szünetekben az ügyeletes oktató rendelkezéseit be kell tartani.

A csengetési rendben meghatározott hosszabb időtartamú szünet (nagyszünet) elsősorban a tanulók étkezésére szolgáló időtartam, amikor a tanulók a tantermekben vagy az intézmény büféjében étkezhetnek.

Ebédelésre az 5. foglalkozás után, 12.25 – 12.50 óra között van lehetőségük a tanulóknak

Csengetési rend

FOGLALKOZÁS     NORMÁL                               RÖVIDÍTETT           DIGITÁLIS

  1. 07:10 – 07:55 07:10 – 07:45                      07:10 – 07:50
  2. 08:00 – 08:45 08:00 – 08:35                      08:00- 08:40
  3. 08:55 – 09:40 08:40 – 09:15                      08:55 – 09:35
  4. 09:50 – 10:35 09:20 – 09:55                      09:50 – 10:30
  5. 10:45 – 11:30 10:00 – 10:35                      10:45 – 11:25
  6. 11:40 – 12:25 10:40 – 11:15                      11:40 – 12:20
  7. 12:50 – 13:35 11:20 – 11:55                      12:50 – 13:30
  8. 13:40 – 14:20 12:00 – 12:35                      13:40 – 14:15
  9. 14:25 – 15:05 12:40 – 13:15                      14:25 – 15:00
  10. 15:10 – 15:50 13:20 – 13:55                      15:10 – 15:45
  11. 15:55 – 16:35 14:00 – 14:35                      15:55 – 16:30
  12. 16:40 – 17:20 14:40 – 15:15                      16:40 – 17:15

A tanulók illetve a képzésben részt vevő személyek munkarendje

Az intézmény, az adott tanévre vonatkozó éves munkarend szerint működik, melynek beosztásáról a tanév kezdetén értesülnek a tanulók és a képzésben részt vevő személyek, ami megtalálható az intézmény honlapján.

A munkarend lehet:

  • jelenléti: a tanítás az intézményben történik, gyakorlat az intézményben és a munkahelyeken,
  • digitális: otthoni tanítás, gyakorlat az intézményben és a munkahelyeken is lehetséges
  • hibrid: intézményi és otthoni tanítás, gyakorlat az intézményben és a munkahelyeken

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy napi munkarendjét az órarend és a csengetési rend határozza meg.

A napi tanítási idő mindhárom munkarend esetén a csengetési rendben meghatározott időpontokban kezdődik.

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy a tanítás kezdete előtt legalább öt perccel korábban köteles megérkezni az intézménybe és helyét a tanteremben elfoglalni, illetve a szaktanterem előtt csendesen, fegyelmezetten várakozni.

A 9 – 12/13. évfolyamok osztályaiban a napi tanulói munkarend betartását az osztályközösségekben, az osztályfőnök által kijelölt hetesek segítik.

A hetesek:

  • gondoskodnak a tanítás általános tárgyi feltételeiről (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés, tiszta környezet),
  • számon tartják a foglalkozástól távollévőket,
  • jelzést adnak elsősorban az oktatónak, osztályfőnöknek a tapasztalt, de általuk meg nem oldható problémákról, rendellenességekről, hiányosságokról, eseményekről,
  • felügyelik a szekrények rendjét, zárva tartását, valamint a tanítási nap végén a személyes holmik elvitelét,
  • felügyelik az osztályt az oktató megérkezéséig,
  • a becsengetést követő 10 perc után jelentik az oktató hiányát az igazgató-helyettesnek,
  • tájékoztatást adnak az osztályközösség eseményeiről az osztályfőnöknek és a foglalkozást tartó személynek,
  • távozáskor leoltják a világítást, bezárják az ablakokat és – amennyiben a következő foglalkozásra más helyiségben kerül sor – bezárják az ajtót, a kulcsot pedig leadják az arra kijelölt személynek,
  • az utolsó foglalkozás után gondoskodnak a helyiség tisztaságáról és rendjéről (hulladék összeszedése, székek padokra való felrakásáról, tábla letörlése, ablakok zárása, világítás leoltása, ajtó bezárása vagy becsukása), továbbá az utolsó órát tartó oktatóval ellenőrzik, hogy a padokon, a padokban, a szekrényekben és más helyeken intézményi felszerelés ne maradjon.

A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni.

A foglalkozások megtartásához szükséges egyéb eszközök biztosításában, az oktatókat tantárgyi felelősök segítik.  Ilyen tantárgyi felelős lehet a szertáros, a térkép, multimédiás és egyéb oktatási eszköz előkészítésének felelőse.

Az egyes foglalkozásokon kívüli intézményi rendezvények előkészítésében, lebonyolításában és lezárásában, a rendezvény megszervezéséért felelős, erre kijelölt tanulóközösség minden tagja köteles közreműködni.

 

Az intézményi foglalkozások rendje

Általános szabályok

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy az intézményi foglalkozásokon, programokon tiszta tudattal, tanulásra, illetve munkára alkalmas állapotban köteles megjelenni és részt venni. Az intézményben tilos az alkohol tartalmú vagy más kábító hatású anyag, szer fogyasztása, fogyasztásra felkínálása, az intézménybe történő bevitele, terjesztése.

Az intézmény teljes területén tilos a dohányzás.

Az intézményben a tanulók illetve a képzésben részt vevő személyek alkalomszerűen sem folytathatnak vállalkozási jellegű tevékenységet.

Tilos az intézményben és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése, szervezése, árusítása, és a fogadás.

Egyes intézményi foglalkozásokon – munka - és balesetvédelmi okokból, vagy a tevékenység jellegéből adódóan – munkaruha, védőruha, formaruha, védőeszköz viselése kötelező illetve a köröm festése, műköröm, ékszerek és testékszerek használata megtiltható.

A viseletre, illetve tiltott viseletre vonatkozó előírásokat az oktató, gyakorlatvezető, felügyelő személy előzőleg, valamint az adott foglalkozás kezdetekor hívja fel a figyelmet.

Az intézményi foglalkozásokon a tanuló illetve a képzésben részt vevő személy köteles fegyelmezetten és kulturáltan viselkedni. A foglalkozás rendjét zavaró tanulóval illetve a képzésben részt vevő személlyel szemben a házirendben meghatározott fegyelmező intézkedés alkalmazható.

Az intézményben a tanulónak illetve a képzésben részt vevő személynek a jó ízlés és a közerkölcs szabályait betartva kell megjelenni. Az öltözködés ne legyen testi épséget, egészséget veszélyeztető. A ruházat legyen tiszta, a megjelenés az intézményi munkához alkalmazkodó.

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a társaival való érintkezésben, viselkedésében kerülje a durvaságot (nyelvi és testi) és utasítsa el az önbíráskodás bármely megnyilvánulását.

Az intézményi foglalkozás ideje alatt tilos táplálkozni, kivéve a felügyelő személy által engedélyezett, vagy a foglalkozás jellegéből adódó eseteket.

Az intézményi foglalkozás ideje alatt tilos bármely, akár a külső környezettel, akár a foglalkozás helyén lévők egymás közötti kommunikációját lehetővé tevő eszköz (pl. mobiltelefon, számítógép, adó-vevő készülék) használata.  Ezek az eszközök csak kikapcsolt állapotban tarthatók az intézményi foglalkozás ideje alatt, kivéve a felügyelő személy által engedélyezett eseteket, valamint a kommunikációs eszközök oktatási célú használatát.

A tanulók illetve a képzésben részt vevő személyek egymásról, csak a személyiségi jogok és az intézményi GDPR betartásával készíthetnek kép - és/vagy hangfelvételt. Személyiségi jogot sért különösen, ha a felvétel készítéséhez az érintett személy nem járult hozzá, vagy a hozzájárulásával készült felvétel közzétételéhez az érintett személy nem járult hozzá.

Az intézményi foglalkozásokról a tanulók illetve a képzésben részt vevő személyek csak a foglalkozást tartó oktató engedélyével készíthetnek kép - és/vagy hangfelvételt.

A tanulók illetve a képzésben részt vevő személyek a tanév kezdetekor tesznek nyilatkozatot arról, hogy az intézményi rendezvényeken (pl. intézményi ünnepélyek, megemlékezések) és egyéb, az intézményi közélethez tartozó események alkalmával (pl. tanulmányi, szakmai - és sportversenyeken, kirándulásokon, egyéb foglalkozásokon) hozzájárulnak-e róluk kép-és/vagy hangfelvétel készítéséhez. Nyilatkoznak ezek felhasználásához az intézmény hivatalos és belső közzétételi helyein (pl. az intézményi honlap galériájában, az intézmény újságjában, az intézményi évkönyvben és más intézményi kiadványokban, az intézmény rádiójában, intézményi faliújságokon) a tanév eseményeivel, valamint az intézményi közélet bemutatásával összefüggésben. A tömegfelvételekhez és a nyilvános közszereplések felvételéhez nincs szükség a tanulók illetve a képzésben részt vevő személyek hozzájárulására.

Az intézményi foglalkozások

Szaktanteremben, vagy gyakorlati helyszínen tartandó foglalkozás esetén, a tanulók illetve a képzésben részt vevő személyek a szaktanterem, vagy a munkahely előtt, illetve a kijelölt helyen csendben és fegyelmezetten várakoznak az oktatóra.

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személyek kötelessége, hogy a foglalkozás eredményességét fegyelmezett aktivitásával segítse. Másokat a tanuláshoz való jogukban nem akadályozhat, ezért nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel mások figyelmét a tanulásról elterelheti.

Infokommunikációs eszközeit kikapcsolt állapotban tarthatja magánál, kivéve, ha ezek használatára az oktatója szólítja fel.

Megszólalásai, tevékenységei megfelelnek az oktató elvárásainak, elősegítik saját maga és csoportja eredményes tanulását.

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy a számonkérés alkalmával csak olyan segédeszközt használhat, melyet a foglalkozást tartó személy előzőleg engedélyezett, illetve amelynek használatát – szakértői vélemény alapján – az intézmény igazgatója határozatban engedélyezte számára.

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy csak rendkívül indokolt esetben, az oktató engedélyével hagyhatja el a foglalkozást. Ha a távozása végleges, úgy annak tényét, okát és pontos idejét az e- naplóban kell rögzíteni.

Az oktató csak rendkívül indokolt esetben hívható ki a tanóráról. Távolléte időtartamára a hetesek felügyelik az osztályközösséget.

 

A testnevelési foglalkozásokra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok

A testnevelés foglalkozásokon és más sportfoglalkozásokon, az utcai (intézményi) ruházat helyett sportfelszerelést (sportcipőt és az intézményben előírt sportruházatot) kell viselni.

Balesetvédelmi okok miatt a tanulók ékszer-, haj-, illetve ruhaviseletét az intézmény szervezeti és működési szabályzata korlátozza. Erről, és a testnevelés foglalkozások speciális munka- és balesetvédelmi tudnivalóiról a foglalkozást tartó testnevelő év elején oktatást tart, melynek tudomásul vételéről minden tanuló írásban nyilatkozik. Legfontosabb pontjai a helyiségben kifüggesztve is olvashatók.


Az egyéb foglalkozások és alkalmak

Egyéb foglalkozásokra (szakkör, sportkör, énekkar, fejlesztő foglalkozások stb.) az intézményi foglalkozások szabályait kell alkalmazni.

Az intézményi ünnepélyeken, megemlékezéseken az intézményben előírt ünnepi öltözetet, illetve egyenruhát kell viselni. (sötét színű alj/nadrág, fehér blúz/ing, intézményi nyakkendő)

A tanulók illetve a képzésben részt vevő személyek által szervezett rendezvényt az intézmény igazgatója írásban engedélyezi.

Engedélyezés esetén kijelöli a rendezvény befejezésének legkésőbbi időpontját, a felügyelettel megbízott személyt, és meghatározhatja a rendezvény megtartásának egyéb feltételeit.

 

A diákkörök

A tanulók érdeklődésük és igényük szerint diákköröket (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport) szervezhetnek, melyek létrejöttét és működését az oktatók segíthetik.

A diákkör létrehozását minden tanév elején szeptember 15-ig kell az igazgatótól írásban kérvényezni, aki az oktatói testület véleményét kikérve dönt az engedélyezésről, és a diákok javaslatát meghallgatva kinevezi annak vezetőjét. A diákkör az engedély kiadását követően a tanév végéig működik. A diákkörök alakításáról, tevékenységéről a tanév elején az osztályfőnökök tájékoztatják a tanulókat.

A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

Az intézmény minden év április 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak, illetve a felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik oktató fogja tanítani.

A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló tanévkezdés, illetve intézményváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az igazgatóval, vagy az általa kijelölt oktatóval. Az intézménybe újonnan beiratkozó tanuló esetén a beiratkozáskor adható le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését.

Kiskorú diák esetében a tantárgyválasztás jogát a szülő és a tanuló közösen gyakorolja. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell.

Ha tanév közben megváltozott a diák elképzelése, és új tárgyat szeretne tanulni, az új tantárgy oktatója kérheti, hogy a diák osztályozó vizsgát tegyen, melyre a tanév rendjében rögzített időpontban kerül sor.

A 2020/21-es tanévtől kezdve felmenő rendszerben az éves munkatervben meghatározott időszakban minden tanulónak lehetősége van az ágazati alapoktatás során az intézmény által oktatott szakmák/szakmairányok közül választani.

 

A korábbi tanulmányok beszámíthatósága

Az intézmény szakmai programja alapján a korábbi iskolai tanulmányokat, illetve szakmai gyakorlatot a szakirányú oktatásba beszámíthatja, melynek mértékéről (mentesítés a foglalkozás látogatása alól vagy mentesítés a tantárgy tanulása alól) az igazgató dönt. Szkr.62. §

Megfelelő feltételek esetén, azaz, ha a korábbi tanulmányok beszámítása kellő számú tantárgyat érint, a képzési idő lerövidítése is lehetséges.

A beszámítás iránti kérelmet az intézmény igazgatójához kell benyújtani, a kérelemhez mellékelni kell az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének igazolását, valamint a tantárgyat az adott tanévben tanító oktató javaslatát.

Az intézmény helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az intézményhez tartozó területek használatának rendje

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy közreműködése saját környezete rendben tartásában

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy köteles a saját környezetét, az intézmény közösségi helyiségeit és tereit, valamint az intézmény épületét közvetlen övező területet – tisztán és rendben tartani.

Ennek keretében köteles a keletkezett, vagy észlelt hulladékot a hulladéktároló edényben elhelyezni, a szennyeződést feltakarítani, vagy a feltakarítás érdekében a felügyelő személynek haladéktalanul szólni.

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy kötelessége, hogy az intézményi létesítmények és eszközök épségét, állagát megőrizze, azokat rendeltetésszerűen, az előírásoknak megfelelően használja, illetve lehetőségeihez mérten óvja őket a károsodástól.

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy kötelessége, hogy ügyeljen saját és társai intézményi felszerelésének védelmére, rendeltetésszerű használatára, károsodástól való megóvására.

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy köteles jelenteni az osztályfőnökének, vagy rendkívüli esetben az intézmény bármely más alkalmazottjának, ha az intézményi vagyonban vagy a saját, illetve társai vagyonában károsodást észlel.

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy az intézmény területén talált gazdátlan tárgyakat az intézmény portáján, vagy az erre kijelölt helyen köteles leadni.

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy köteles az energia felhasználással (világítás, vízvételezés, stb.) takarékoskodni, azokat csak a szükséges mértékben igénybe venni.

Az intézményi helyiségek, terek és területek használati rendje

Az osztálytermekben csak az osztályközösség tagjai, vagy a foglalkozásra oda beosztott tanulók illetve a képzésben részt vevő személyek tartózkodhatnak. A tanterem kulcsát az ezért felelős tanuló a portáról, vagy az erre kijelölt helyről kérheti el, majd tanítás után ott kell leadnia.  A tantermet csak tiszta, rendezett, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban lehet elhagyni, mely állapotot a hetesek kötelesek ellenőrizni.

A tanterem felszerelési tárgyai (padok, asztalok, székek, tanári asztal, stb.) a tanulást, tanítást szolgálják, elrendezésük megváltoztatása csak az osztályfőnök engedélyével lehetséges.

A tanteremben lévő dekoráció az oktatással, vagy az intézményi élettel legyen összefüggő, illetve az esztétikus és harmonikus környezet kialakítását segítse.  A dekoráció felügyeletét az osztályfőnök látja el. Az ünnepi, vagy egyéb alkalomra szóló rendhagyó dekorációt, a kijelölt felelős személyek, vagy közösség helyezik el és gondoskodnak az eredeti állapot visszaállításáról.

A tanulók illetve a képzésben részt vevő személyek az intézmény szaktantermeit, gyakorlati munkahelyeit csak oktatói felügyelettel használhatják. A szaktantermekre és a gyakorlati munkahelyekre vonatkozó sajátos használati rendet a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza, valamint az egyes helyiségek bejárati ajtaján, illetve falán van kihelyezve, vagy a tanulóknak illetve a képzésben részt vevő személyeknek a tanév kezdetekor írásban kézhez kell kapniuk. Ilyen részletes teremhasználati szabályzattal rendelkező helyiségek az informatika terem, a tornaterem, a könyvtár, a tanétterem, a tankonyhák és a tancukrászat.

Az intézményi büfé és étkezde

Az intézményi büfé a tanulók kisebb jellegű étkezését szolgáló hely, vagy helyiség, melyet a tanulók illetve a képzésben részt vevő személyek az egyeztetett nyitva tartás, és választék szerint, az ott kifüggesztett sajátos használati rend szerint vehetnek igénybe.

Nyitvatartási ideje: hétfőtől péntekig 7.00 – 14.30 óra között.

Az intézményi étkezde a tanulók főétkezését szolgáló helyiség. Az étkezde, az ott kifüggesztett sajátos használati rend szerint vehető igénybe.

Nyitvatartási ideje: hétfőtől péntekig 12.00 – 15.00 óra között.

 

Egyéb közösségi terek

Az intézmény egyéb közösségi helyiségei (klubtermek, iskolarádió helyisége, stb.) az igénybevétel céljának, időtartamának és feltételeinek egyeztetésével, a helyiség és az abban folyó tevékenység felelősének megnevezésével, az intézmény igazgatójának engedélye szerint vehetők igénybe.  Az egyéb közösségi helyiségek sajátos használati rendjét a bejárati ajtón ki kell függeszteni, vagy írásban kell átadni a használatért felelős személynek.

Az intézmény szociális helyiségeit (WC, mosdó, öltöző, stb.) csak rendeltetésszerűen, az egészségügyi és higiénés szabályok betartásával lehet használni. A tanulók illetve a képzésben részt vevő személyek csak a számukra fenntartott – kiírással jelzett – szociális helyiségeket vehetik igénybe.

A folyosókon, lépcsőházakban, aulában, az intézményi épület más közösségi terein, az intézményi épületen kívüli tereken és udvaron úgy kell közlekedni, illetve ott olyan tevékenységet lehet folytatni, hogy azzal a tanuló illetve a képzésben részt vevő személy ne veszélyeztesse se maga, se mások testi épségét, illetve az intézmény, vagy a tanulók vagyonát.

A közösségi tereken is kerülni kell a lármázást, tanítási időben a hangos beszédet. A közösségi terek felügyeletével megbízott oktató utasításait be kell tartani.

A tanuló által az intézménybe bevitt dolgokra vonatkozó szabályok

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy csak a tanuláshoz szükséges eszközöket, felszerelést (dolgot) viheti be az intézménybe. A tanuláshoz nem szükséges dolog bevitele csak oktatói engedéllyel lehetséges.  Tilos a testi épséget, vagyonbiztonságot veszélyeztető eszköz, vagy ilyennek látszó tárgy bevitele az intézménybe.

Az intézmény erre kijelölt berendezési tárgyai (padok, szekrények), a tanuló illetve a képzésben részt vevő személy által bevitt dolgok ideiglenes, az adott tanítási napra történő tárolását szolgálják.  A tanuló köteles a tároló eszközök és helyek rendben tartásáról, a tanítási idő befejeztével kiürítésükről gondoskodni.

Az intézmény nem vállal felelősséget a tanuló illetve a képzésben részt vevő személy által bevitt dolgok megőrzéséért.  A bevitt dolgok megőrzése, az elvesztésből, eltulajdonításból, megrongálódásból eredő kockázatok viselése a tanulót illetve a képzésben részt vevő személyt terheli, az azokból eredő kár az intézményre nem hárítható át.

A tanulók illetve a képzésben részt vevő személyek csak saját felelősségükre járhatnak járművel az intézménybe, melyeket az arra kijelölt helyen tárolhatnak. Az intézmény területén a tanuló nem közlekedhet járművel, ideértve a kerékpárt, motorkerékpárt is.

A szakképző intézmény által szervezett, a szakképző intézmény szakmai programjának végrehajtásához kapcsolódó, szakképző intézményen kívüli rendezvényeken elvárt magatartás

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy köteles a foglalkozás, gyakorlat helye szerinti gazdálkodó szervezet, intézmény rendjét és szabályzatait betartani; az ügyfelekkel, ellátottakkal szemben tisztelettudó, kulturált, udvarias, magatartást tanúsítani.

A tanuló illetve a képzésben részt vevő személy köteles az intézmény által szervezett, a szakmai program végrehajtásához kapcsolódó intézményen kívüli rendezvényeken fegyelmezett, mértéktartó, és udvarias magatartást tanúsítani; a rendezvény ideje alatt a felügyeletét ellátó, vagy a vezetésével megbízott személy utasításait betartani.


Partnereink

SZC logo

Kecskeméti SZC Széchenyi István Technikum


    • Intézmény logo
    • Kecskeméti SZC Széchenyi István Technikum

      6000 Kecskemét Nyíri út 32

    • Telefon: +36 76 485 311

      E-mail: szechenyi@kecskemetiszc.hu

      OM azonosító: 203041/006

      Felnőttképzési nyilvántartás száma: E-001288/2015


    2022Kecskeméti SZC Széchenyi István Technikum